A szerelmi élet rendezője, Koji Fukada a japán filmiparról és a családi narratívákról beszél

Gyengéden kezelt portré családról, szerelemről és magányról, Love Life szeptember 5-én debütált a Velencei Filmfesztivál fő versenyén. Talán a legismertebb Harmónium (2016), amely a Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard programjában elnyerte a zsűri díját, Kōji Fukada rendező 12 játékfilmet és Love Life lesz az első Velence főversenyén. A film főszereplője Fumino Kimura, Kento Nagayama és Atom Sunada.

Akiko Yano 1991-es dala ihlette, amelyet huszonévesen hallgatott, Fukada a dal témáinak egy részét filmre akarta fordítani. „Szeretném bemutatni ezt a dalt” – mondja Fukada. – Hosszú idő telt el, de vártam a megfelelő pillanatot.

Love Life Taeko, férje, Jiro és kisfia, Keita történetét meséli el. Egy tragikus baleset azonban hirtelen visszahozza az életébe Keita rég nem látott apját, Park Shinjit. Shinji egy Japánban élő siket koreai állampolgár, és japán jelnyelven kommunikál Taekóval. A film más japán filmesek újabb munkáinak társaságába is bekerül, mint például Hirokazu Kore-eda. Bróker és a bolti tolvajok, valamint Kei Ishikawa-é Egy férfi (Velencében is) – amelyek megpróbálták felforgatni a családról alkotott hagyományos fogalmakat. „Ez egy visszajelzés arról, hogy mi a család, amely manapság nem az a hagyományos család, amelyre gondolunk” – mondja Fukada. – A család egy kicsit bonyolultabb.

Atom Sunada játssza Taeko volt férjét, Park Shinjit. „Amikor az elején hallottam a történetről, megdöbbentem, mert általában vígjátékokat készítek” – osztja meg gondolatait Sunada, amikor először felajánlották neki a szerepet a filmben. Love Life. Míg eleinte tétovázott, hogy koreai karaktert jelenítsen meg, a Fukadával folytatott megbeszélések révén a karakter félig koreai és félig japán lett. "Könnyebben értelmezném a [kétfajú] nemzetiséget" - mondja Park. „A jelnyelv Koreában más és nehéz, de vannak koreai barátaim, és jelnyelven beszélünk. Koreában is voltam, és ott egy konferencián is beszéltem, így el tudtam tölteni ezt a szerepet.”

Néhány jelnyelvi beszélgetésben Taeko és Shinji között, Love Life nem kínál fordítást vagy feliratot a nézők számára. Ez a halló közönséget Jiro helyébe helyezi. „Amikor jelnyelven beszélnek, Jiro nem érti, innen ered a féltékenysége” – részletezi Fukada. „A többségben lévők kisebbségbe kerülnek. Ezt a megtérésemet akartam kifejezni.”

Fukada büszke erre Love Life bejutott a Velencei Filmfesztivál főversenyébe. „Nagyon fontos, hogy eljöhessünk egy fesztiválra, és megfelelően mutassuk be a filmet” – mondja Fukada. „Az ázsiai filmeket ritkán mutatják be a nyugati országokban, ezért nagyon fontos számomra, hogy a filmet itt választották ki és mutatták be.”

„Láttam a vörös szőnyeget a televízióban, de sosem gondoltam volna, hogy képes leszek rámenni” – mondja Sunada. „Most voltam először a vörös szőnyegen. Nagyon lenyűgöző volt, és nagyon boldog vagyok.”