Darcy Paquet megörökíti a koreai mozi legjobbjait

Amikor Darcy Paquet 1997-ben Koreába költözött, már az ázsiai mozi rajongója volt, élvezte a hongkongi és japán filmeket, ezért úgy döntött, hogy többet megtud a koreai moziról.

"A filmek, amelyeket láttam, sokkal jobbak voltak, mint amire számítottam" - mondta Paquet, aki Massachusettsben nevelkedett. „És mégis felmennék az internetre, és információkat keresnék, és nem lenne róluk semmi angolul. Ezért úgy döntöttem, hogy készítek egy weboldalt a koreai moziról, és arra gondoltam, hogy jobb lesz a semminél.”

Az 1999-ben indított webhely, Koreanfilm.org, annyira „jobb, mint a semmi”, hogy a nemzetközi filmrajongók számára áttekinthető angol nyelvű mozihírforrássá vált. A weboldal egyben hívókártyaként szolgált Paquet újságírói pályafutásához, amely a koreai mozival foglalkozott olyan kiadványokhoz, mint a Cine24, és végül oda vezetett, hogy feliratokat fordított olyan díjnyertes koreai filmekhez, mint például Bong Joon-ho filmje. Parazita és Hirokazu Kore-edáé Bróker.

„Szerencsém volt az időzítésemhez” – mondta Paquet. „Épp akkor kezdtem el írni a koreai moziról, amikor a koreai mozi elérte a világ többi részét. Abban a korszakban volt, amikor a koreai filmekkel kapcsolatos tudásszomj erős volt az egész világon, és nagyon kevesen voltak, akik ezt a tudást átadták.”

Paquet feliratfordítói pályafutását angol fordítások lektorálásával kezdte, és néha egy koreai barátjával közösen fordított. „Körülbelül tíz évvel ezelőtt éreztem, hogy a koreai nyelvem olyan szinten van, hogy meg tudom csinálni az első huzatot” – mondta. "És még ma is sokan értékelik a munkáimat."

Az elmúlt évtizedben Korea vezető rendezőivel dolgozott, és megjegyzi, hogy minden tapasztalat más és más.

„Úgy gondolom, hogy a legjobb rendezők mind nagyon érzékenyek a fordítás finomságaira, és megértik, milyen fontos ez” – mondta Paquet. „Bong Joon-ho nagyon gyakorlatias a fordítást illetően. Mielőtt elkezdtem volna, négy oldalnyi jegyzetet küldött nekem, és miután befejeztem, jöttek az e-mailek oda-vissza. Aztán két napot töltöttünk a képernyő előtt, és sorról sorra végignéztük a fordításokat a producerrel és néhány más emberrel a CJ-nél. Ez egy nagyon intenzív folyamat volt. Nagyon hasznos és érdekes számomra, mert mindig bármit megkérdezhettem, amire kíváncsi voltam.”

Bróker, Kore-eda rendezésében különleges kihívást jelentett, mert a forgatókönyvet eredetileg japánul írták. Kore-eda valamennyire ért koreaiul, mondta Paquet, de elsősorban egy tolmácson keresztül dolgozott, aki közölt minden feliratmódosítási javaslatot.

„Számomra ez a nagy kihívás Bróker a hangnem kérdése volt” – mondta Paquet. „Mert azt gondolom, hogy Kore-eda egy olyan rendező, aki képes végigmenni az erősen érzelmes és a túl érzelmes határvonalig, és tudja, hogyan maradjon a vonal jobb oldalán. És ezt nagyon könnyen el lehet téveszteni a fordításban. Nagyon precíznek kell lenned abban, hogy hova adod a hangot. Ez volt a legnagyobb kihívásom a filmmel.”

A feliratok fordítása nem hasonlít minden másfajta fordításhoz, mondja Pacquet. „A közönség hallja a színészek beszédét, rengeteg érzelmet kaphatnak a képernyőről. A fordításnak ezt kell dicsérnie. Nagyon figyelmesen figyelem az előadásokat, miközben fordítok. Gyakran olyan érzés, mintha egy előadást fordítanék, nem pedig szöveget. Az olyan problémákkal is tisztában kell lenned, mint az időzítés.”

Amikor a színész reagál egy bizonyos információra, a fordítónak gondoskodnia kell arról, hogy a közönség a színészsel egy időben dolgozza fel azt.

„Általában sokat gondolok a karakterek közötti kapcsolatokra és arra, hogy a karakterek hogyan fejlődnek a történetben” – mondta Paquet. „És a párbeszéd mindent tükröz, ami a karakter elméjében zajlik. Meg kell próbálnom tisztában lenni azzal, mi történik a felszín alatt, és biztosnak kell lennem abban, hogy amennyire csak tudom, tükrözzem.”

Paquet a szerzője Új koreai mozi: hullámtörés, amely az 1980-as évektől a 2000-es évekig terjedő iparágat fedi le. A könyvet 2009-ben írta, és megjegyzi, hogy az egyik nyilvánvaló mód, ahogy az ipar azóta megváltozott, a növekvő nemzetközi érdeklődés.

„Úgy gondolom, hogy a koreai filmesek most már igazán tisztában vannak a nemzetközi közönséggel” – mondta Paquet. „És így olyan rendezők, mint Park Chan-wook és Bong Joon-ho, a globális közönség számára készítenek filmeket, függetlenül attól, hogy koreai vagy angol nyelvűek.”

A legnagyobb változás azonban az lehet, hogy egyre több független film készül Koreában. Az indie filmek megünneplésére Paquet megalapította a Wildflower Film Awards, független filmfesztivál.

„A független szektor nagyon dinamikus” – mondta. „Évente legalább 100 filmet készítünk néhány hihetetlen színészi teljesítménnyel. Izgalmas új tehetségek jelennek meg minden évben, de elkerülhetetlenül figyelmen kívül hagyják őket. Minden évben ez az az időszak, amikor ünnepelhetjük e filmesek eredményeit.”

Paquet részt vesz a Londoni Koreai Filmfesztivál, november 17-ig zajlik. Feliratkozott, hogy paneltagként szolgáljon, és részt vegyen egy kérdés-feleletben a film vetítése után. Bróker és bemutatunk két indie filmet. Az egyik film az ún Nappal meleg, éjszaka hideg.

"Nagyon sok független film van manapság, amelyek bemutatják, hogy az átlagemberek milyen pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és ez a film ezt humorosan teszi" - mondta. „Van egy igazi előnye, de nem szarkasztikus. Vagy negatív. Ez melegszívű.”

Ő is bemutatkozik Magányos Sziget a Távoli Tengerben.

„Egy fiatal nőről szól, aki tehetséges művész, de felhagy a művészettel, és egy buddhista templomba megy” – mondta Paquet. „A közte és az apja közötti kapcsolatról szól. Sok kérdést tesz fel arról, hogy mi a fontos az életben.”

Több évtizedes koreai élete során Paquet néhány drámában és filmben is szerepelt, köztük Hong Sang-soo 2020-as filmjében. A nő, aki futott. Részmunkaidős színészi karrierje véletlenül történt.

„Koreában élve sok rendezőt megismertem” – mondta. „Mind a feliratozással, de újságíróként és filmfesztiválokon is. Végül ráakadtam egy rendezőre, akinek elég sürgősen szüksége volt egy külföldi színészre, így belevágtam a részbe. Szóval, amikor más rendezők ezt látták, azt mondták, ó, Darcy. Ha valakinek szüksége van egy igénytelen, nem túl drága külföldi színészre, felhívnak.”

Örül, hogy részt vehet a londoni filmfesztiválon, hogy még szélesebb közönséggel ismertesse meg, mit csodál a koreai moziban.

„Egy rendszeres fesztiválnak megvan a maga napirendje és kapcsolata a közönségével” – mondta Paquet. „Míg egy ilyen fesztivál valóban elmélyülhet a koreai filmkészítés különböző stílusaiban. Úgy gondolom, hogy nagyon rányomja a bélyegét a koreai mozi újdonságaira és érdekességeire.”