Ázsia a globális könyvpiacon

Az ázsiai-csendes-óceáni térség hatalmas gazdagsága ismét hangsúlyt kapott a Forbes áprilisban kiadott 2022-es milliárdos listáján: a térség a legtöbb taggal büszkélkedhet a rangsorban. Ázsia gazdasági jelentőségét az Egyesült Államok számára a múlt hónapban az is hangsúlyozta, hogy Joe Biden elnök a régióba utazott, ahol kormánya bejelentette a 13 olyan ország listáját, amelyek a világ GDP-jének körülbelül 40%-át adják, és amelyek csatlakoznak az újonnan alakult Indo-Csendes-óceáni Gazdasági Kerethez: Ausztrália. , Brunei, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Malajzia, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam.

Különösen hiányzik Kína, amelyet májusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter a nemzetközi rend „legkomolyabb hosszú távú kihívásának” minősített. Kettejük versengése az utóbbi időben a geopolitikai és gazdasági vitát vizsgáló könyvhullámot hozott, mint pl A hosszú játék írta Rush Doshi és Tévedni Kínában írta: Aaron Friedberg.

Mi az újdonság azokban a könyvekben, amelyek túlmutatnak ezeken a forró témákon, és szélesebb körben fedezik fel az ázsiai művészeteket, nyelvet és kultúrát a nemzetközi olvasók számára? Milyen más típusú könyvek és írók sikeresek Ázsiában?

További információért Eric Oey-vel, a Tuttle Publishing elnökével beszélgettem a vállalat North Clarendonban, Vermontban található amerikai központjában. Az egyik legrégebbi, 190 éves múltra visszatekintő amerikai kiadó, a Tuttle 1948-ban nyitott kiadói előőrsöt Japánban, hogy könyveket biztosítson az amerikai hadsereg számára, és azóta a világ egyik legnagyobb Ázsiáról szóló angol nyelvű könyvek kiadójává vált. a művészetekről, a nyelvekről és a kultúráról. Utána e-mailben követtem. Szerkesztett szemelvények következnek.

Flannery: Melyek az idei év nagy trendjei a globális könyvpiacon?

Oey: A könyveladások nagyon jól mentek 2020-ban és 2021-ben. Ennek nagy része az internetnek volt köszönhető. Idén úgy tűnik, hogy a könyvesboltok jobban teljesítenek, mert az emberek újra ki akarnak menni a világba, vásárolni és új dolgokat keresni. A fizikai élmények és az utazások lassan visszatérnek – és gyorsan visszatérnek az Egyesült Államokon belüli belföldi utazások esetében, valamint Európa kiválasztott országaiba. Ázsiában még mindig nem tér vissza, de hamarosan, talán még az év végére visszatér a járvány előtti szintre.

Az ázsiai könyvpiacokon az elmúlt két év nagy részében bezártak a könyvesboltok. Egyes esetekben csak most nyitnak újra, és még túl korai megmondani, hogy az egész éves eladások hogyan alakulnak, de általában véve a tendencia nagyon pozitív. Azonban sok minden, ami az elmúlt két évben online volt, vissza fog térni fizikaivá. Az online eladások alacsonyabbak – az Amazon például nem teljesít olyan jól idén. A népszerű kategóriák folyamatosan változnak, és az eladások könyvről könyvre és szerzőről szerzőre történnek.

Flannery: Mit szólsz az ázsiai könyvpiachoz?

Oey: A piac valóban az egyes szerzőkre jellemző. Általában véve a képregénypiac virágzik a hasonló sorozatokkal Jujutsu kaisen és a Démon gyilkos, a gyerekkönyvek piaca pedig nagyon erős az olyan bestseller sorozatok miatt, mint Kutya ember, Egy ropi naplója és a Percy jackson. A szépirodalom általában nagyon-nagyon jól teljesít minden évben új címekkel olyan nagyon népszerű szerzőktől, mint James Patterson, Patricia Cornwell és John Grisham, valamint több irodalmi kínálattal olyan íróktól, mint Louise Erdrich (Az Éjjeliőr) és Liane Moriarty (Az alma soha nem esik). Az ázsiai szerzők könyvei, mint Min Jin Lee, Jhumpa Lahiri és John Okada szintén nagyon népszerűek. Az önsegítés például mindig erős Atomszokások James Clear és Marie Kondo zsúfolt könyvei. Mindezek globális trendek, és nem specifikusak Ázsiára.

Ami jól megy Ázsiában, az nagyjából ugyanazok a címek, amelyek jól teljesítenek itt, az Egyesült Államokban. Az angol nyelvű könyvpiac nemzetközi. A New York Times listáján szereplő bestsellerek Ázsia összes könyvesboltjában megtalálhatók. Nehéz

el kell különíteni, hogy mi történik Ázsiában, szemben azzal, ami az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban történik.

Flannery: Milyen trendeket lát a jövőben?

Oey: Az egyik tendencia az, hogy a drága illusztrált könyvek kimentek a divatból az elmúlt néhány évben, hacsak nem rendelkeznek valamilyen nagy márkanévvel vagy más médiával – közösségi média, televízió, film stb.

A könyvpiac mai paradoxonai közé tartozik az is, hogy mindenki azt mondja, hogy a fiatalabbak ma már nem sokat olvasnak, mert mindig valamilyen elektronikus eszközön vannak. Ennek ellenére a gyermekkönyvek eladása évről évre tovább növekszik, különösen a gyerekeknek szóló képeskönyvek. Mondhatnánk, hogy a szülők azért vásárolnak könyveket a gyerekeiknek, mert azt akarják, hogy olvassanak. De anekdotikusan azt látjuk, hogy a gyerekek valójában szeretnek olvasni, és amikor az emberek könyveket vásárolnak nekik – a szülők vagy a nagyszülők –, akkor elolvassák. A könyvolvasás tehát ma is nagyon élő, sőt egyre fokozódó szokás.

Bizonyos mértékig a könyveladások is növekszenek jelenleg, mert a baby boom korosztály nyugdíjba vonul, több idejük van olvasni, és van érdeklődésük az olvasás iránt. Van pénzük, és lehetőségük van könyvet vásárolni. És minden eddiginél több nagyszerű könyv jelenik meg.

Sokakban az a téves elképzelés, hogy a könyvpiac hasonló sorsra jut, mint más nyomtatott kiadványok és médiumok, de valójában ez nem igaz. A könyvpiac évről évre folyamatosan növekszik. A nyomtatott könyvek eladásai szárnyalnak, és új könyvesboltok nyílnak mindenhol, Ázsiában is. Évente több száz új könyvesbolt nyílik meg az Egyesült Államokban, amelyeket gyakran önállóan vezetnek igazi könyvkedvelők és olyan emberek, akik ismerik a könyvszakmát. Nagyon egészségesnek tűnik. Reméljük, ez folytatódni fog.

Egy másik említésre méltó trend az olyan kis független nyomdák terjedése, mint a miénk. A legtöbb ember nem veszi észre, hogy az Egyesült Államokban és a világ minden táján évente eladott könyvek kétharmadát a hozzánk hasonló kisebb független kiadók állítják elő, nem pedig a nagy házak. Természetesen a kasszasiker bestsellereket főként a nagy házak adják ki, mert megengedhetik maguknak azt a hatalmas előrelépést, amit ezek a szerzők kapnak. De ezek a bestsellerek valójában a teljes könyvpiac kisebb részét alkotják, amely hihetetlenül sokszínű. Egy tipikus könyvesboltban például 10,000 20,000-2,000 4,000 különböző cím található – sokkal többet, mint egy tipikus nagy szupermarket, ahol XNUMX-XNUMX különböző termék található. A kisebb kiadóknak megvan az az előnyük, hogy többet tudnak a könyvpiac bizonyos réseiről, és olyan szerzőkkel állnak kapcsolatban, akiket személyesen ismernek, és bíznak bennük abban, hogy könyveiket személyesebb módon adják ki. A kiadott és eladott könyvek többségét ezek a kisebb cégek állítják elő. Tehát a kiadóipar, ami persze nagyon régi iparág, egy kis anomália – ez már-már háziipar, ahol a nagy nem feltétlenül jobb. És ugyanez igaz a könyvesboltokra is! A kisebb üzletek ismerik vásárlóikat, személyre szabottabb szolgáltatást tudnak nyújtani – ezért állnak most nagyon jól.

Flannery: Ön sikeres nyomtatott könyvekkel az ázsiai nyelvtanuláshoz egy olyan időszakban, amikor a Duolingohoz hasonló cégek online is sikeresek.

Oey: Nagy az érdeklődés az online tanulási platformok iránt, és a főiskolai szintű tankönyvkiadók többsége már digitálisan szolgáltatja tartalmait, különösen a STEM területeken. A régi időkben órákat töltöttünk a fénymásológépnél, cikkekről vagy könyvfejezetekről fényképmásolatot készítettünk, és így tovább tanfolyami olvasmányokhoz. Jelenleg a kurzusolvasókat digitálisan állítják össze és terjesztik.

Flannery: Szóval hogyan illeszkednek a nyelvtanulási könyveid a mai piacra?

Oey: Az eladások nőnek. Minden könyvünk elérhető digitális és nyomtatott formában is. Nyelvtanuló könyveink többsége nem örökbefogadási tankönyv, hanem segédszöveg. Kiadunk középiskolai és egyetemi szintű tankönyveket, de úgy csomagoljuk, hogy a könyvesboltokban is eladhassák az önállóan tanuló tanulóknak. Ilyen módon két piacunk van. Ez egy nem szokványos megközelítés – senki más nem csinálja.

Tehát vannak drága tankönyvei, amelyeket 80-120 dollárért adnak el, majd megvannak a mi tankönyveink, amelyek tartalmilag ugyanolyan jók, de csak 25-30 dolláros áron. Könyveinket sok egyetemen alkalmazzák tankönyvként, és nagyon sokat jelentenek a hallgatók számára. Lefedünk sok olyan ázsiai nyelvet is, amelyet senki más nem, például a koreai, indonéz, burmai, filippínó, vietnami, thai és hindi nyelvet. Ezek mind olyan fontos nyelvek, amelyeket több tízmillió ember beszél.

Az önállóan tanuló tanulóknak is nagy piaca van – olyan embereknek, akik szeretnek nyelveket tanulni, vagy csak munka miatt, Ázsiába utaznak, vagy szeretnének felfrissíteni az egyetemen tanult mandarin vagy japán nyelvet, miután felvettek egy állásra. Ki kell menniük és vásárolniuk kell egy könyvet, hogy szabadidejükben felfrissítsék nyelvtudásukat.

Lásd a kapcsolódó bejegyzést:

A professzor szerint további vizsgálatra van szükség az amerikai tisztviselők Kínához fűződő üzleti kapcsolatai tekintetében

A világjárvány idején egy vermonti síváros gazdasági növekedési katalizátort talált

@rflannerychina